VAN EGY FÉRFI. Egyik kedvelt közös tevékenységünk a főzés. Szeretem. Intimitás. Sosem engedi, hogy a répát vágódeszkán karikázzam fel. - Tessék, itt egy tányér ! - Kis porcelán tányér? - Igen. Ilyenkor fejből működik, és kontrollál, kissé kényszeres is. Máskor ... Hatalmas répája van. Szeretem. Van, hogy megérkezem, és be sem érve a házba már ott térdelek előtte, lángoló szenvedéllyel, kontroll nélkül, ő pedig a kandallónak támaszkodva érzéki sóhajokban örül nekem. Kontroll nélkül. - Úristen, de jól csinálod! - Bárcsak egyszer megmutathatnám a répaszeletelést is. Vágódeszkán.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.